Igazán szeretni .


Mit jelenthet igazán szeretni?Mit jelenthet igazán,és őszintén szerelembe esni ?Nem a külsőbe ,nem egy szép szempárba hanem a lélekbe,valaki lelkébe.Milyen lehet beleszeretni valakibe csak is a lelke miatt.?Mostanáig egy csapdában voltam,és kergettem ugyanazt jó ideig amit sokan mások.Mondhatjuk úgy ,hogy az emberek többsége így van ezzel.Kerestem a megnyerő külsőt,a vonzódást valaki iránt.,de mindössze csak a test vonzódását.Beleszerettem valakibe először kívülről ,és csak aztán szerettem meg belülről is.Viszont mi lett volna,ha a külsejét nem tartom előnyösnek ?Őszintén szólva ,a kapcsolataim nagy része létre sem jött volna,ahogyan sokaknál így van ez .Beleszeretünk valakibe a külseje alapján ,aztán megismerjük,és ha a lelke is tetszik valamelyest akkor vele maradunk.Elgondolkoztam ,hogy vajon ez mennyire helyes.Vajon mennyire jó a sorrendiségünk?Természetesen sokaknál a lélek is számít ,én ezt sem vitatom ,de mi volna ha csak,és CSAK is a lélek számítana ?A legtöbb ember ebben nem hisz ,és éppen ezért sem élnek át olyan igazán mély érzelmeket .Megragadnak valahol a test ,és a lélek szintje között,pedig igazán csak a lélek fontos .Valóban nehéz.Nem könnyű eljutni arra a szintre ahol nem számít egyéb más csak  a lélek ,és még magam sem tudom hol tartok  e-téren ,de az biztos,hogy a kérdés már felvetődött bennem ,hogy valóban ,hogyan is kellene lennie ennek.Ha a testre ,a külsőbéli vonzódásra alapozunk ,akkor meglehetősen szűkösen gondolkozunk ,nem beszélve arról,hogy vonzó külsejű emberből 100 és 1000 is lehet számunkra ,de szerethető ,és vonzó lélekből már annál kevesebb.Én személy szerint hiszek egy másfajta szerelemben,ami csakis a lélek terméke ,és ha fizikai,testi szinten is megszületik ,az is csak a lélek vonzódásának leképződése erre a szűkös ,és határolt földi világunkra.Talán az elméletünket meg kéne fordítani.Lehet ,hogy először valaki lelkébe kellene beleszeretnünk ,és csak aztán a lélek által a küllemébe ?Tulajdonképpen ezzel teret adnánk valami újnak ,igazabbnak ,és az ismerkedési szokásaink is fenekestül felfordulnának .Esélyt adnánk valakinek akivel azelött csak a külseje miatt nem álltunk szóba ,és meg se akartuk ismerni.Még csak nem is próbáltuk meg .''Nem az estem'' -és csak ennyivel rendeztük a dolgot .,pedig igazából sosem tudhatjuk mit hagyunk ki.Lehetséges,hogy pont a lényeget ,az igazit....azt a valakit akit olyan rég várunk ,és mindössze ezt az ostoba külső elvárások miatt tesszük.,de ha elmerengek ezen akkor ez butaság ,,hiszen..semmiben sem a csomagolás a lényeg az életünkben .Egy ajándékon sem ezt nézzünk ,sőt azonnal le is tépjük a szép borítást,mert látni akarjuk mi van belül ,hiszen az az érdekesebb.Mi van BELÜL?!,Olyankor már mindegy kívül mit láttunk mi csak bőszen tépkedjük azt a csomagolást,és lehet ,hogy az emberi kapcsolatainkban is érvényesülhetne ez.Jobban is érdekelhetne minket ..mi is lehet belül !Én elég megértő ember vagyok ,és ezért tisztában vagyok azzal ,hogy van olyan ,hogy valakibe sehogy sem tudunk beleszeretni .Van olyan ,hogy eltelhet bármennyi idő ,és lehet bármilyen szép a lelke akkor is kevés ,mert nem születnek meg a dolgok.Természetesen nem arról beszélek ,hogy erőszakoljuk meg  a saját lelkünket ,és próbáljunk erőlködni azon ami nem megy.Mindössze azt mondom ,hogy járhatnánk nyitottabb szívvel is,és ,hogy olykor meglehetősen korlátoltak vagyunk.Esélyt sem adunk valakinek akivel elsőre nincsen szikra,elüldözzük ,még meg se ismerjük ,tűnjön csak el ,ne is barátkozzon veled,mert minek is kéne ,csak menjen a dolgára.Viszont ,meg lehet ,hogy pont valami olyat rejt a lelkében ami mindennél vonzóbb ,és értékesebb lehetne a számodra.A lelkében hordozza azt a láthatatlan ékkövet ,amit addig nem is kerestünk ,mert túl vakok lettünk volna ahhoz,hogy megláthassuk .A szemünkkel figyeltünk a lelkünk helyett ,pedig míg a szem csak látni tud ,a lélek érezni is képes ,és ez őszintébb iránytű mindennél...

Az erő ,hogy önmagad légy ...


Nagyon gyakran úgy érzem ,hogy rosszul kell érezzem magam  amiatt aki vagyok.Nem tudok megállapodni ezzel a kérdéssel ,és nem kerülök nyugvó pontra ezzel a dologgal.Hibáztatom magam,hogy vajon rosszul csinálom -e ,vajon ,mi lehet a baj ,és miért nem tudok olyan lenni mint amit elvárnak tőlem.Miért nem vagyok talpra esett,ügyes,miért nem tudok közel 20 éves létemre főzni ahogy azt egy jó lánynak illik..és miért nem sürgölődtem sosem az anyukám körül a konyhában?!Sosem érdekelt mit csinál ott ,és tulajdonképpen a házimunkában is rettentően hanyag vagyok ...Szinte sosem segítek semmiben ,.csak a saját szobámat tartom rendben .Nos igen ..ezek elég kínos dolgok is lehetnének az életemből ,de már nem szégyenlem...Ez is én vagyok ,még akkor is ha nem ezt várnák el .Én ilyen vagyok! Sokszor meg is kapom ezt ,hogy miért is vagyok ennyire egoista ,hogy ennyivel lezárom a témát."Én ilyen vagyok '' Ezt mondom ,és  a válasz elég egyszerű,azért ,mert nem tűröm el az elvárásokat magammal szemben.Nevezhetjük ezt egoizmusnak ,,de talán egyszerűen lázadásnak is ,és öntudatnak is mondhatnám.A legjobban mindig is azt gyűlöltem ha meg akartak változtatni ,Nem tudom elviselni ezt ,Nagyon is tudom ,hogy ki vagyok ,és ezért is nem érzem a lelkiismeret furdalást olyankor mikor kimondom hogy én  ilyen vagyok és kész. Megértem mások értetlen ,és haragos reakcióját,mert ezt elég nehéz kezelni ,valószínűleg de ha őszinték vagyunk önmagunkhoz akkor rájövünk,hogy mindenki igazából szembe szállhatna a törvényekkel..az elvárásokkal .Hiszen miért kéne megfelelnem az elvárásoknak?Sokak szerint mesében élek ,hisze majd ha felnövök megértem ,hogy a világ nem így működik .Viszont akkor hogy is működik?A világ .úgy működik ezek szerint ,hogy bármivé formálhatnak minket ,csak éppen önmagunk nem maradhatunk ..Megfogják mondani mit viselj ,vagy hogyan viselkedj ,és hogy milyennek kéne lenned ,és én ezt sosem értettem .Talán  a világ pont ezért marad ilyen mint amilyen most .Tele van álarcokkal ,mert senki sem töri meg ezt a rendet.Nincsenek emberek ...akik egy kicsit is szembe mennének ezzel a törvényszerűséggel.Észre sem vesszük hányszor is próbálnak megformálni,megváltoztatni minket .Teljes őszinteséggel azt mondhatom,hogy tulajdonképpen mindenhol.A család,a barátok ,a szerelmek ...a munkahelyen ..és így tovább. Két féle változás van .Az egyik a pozitív  a másik pedig a negatív. Nehéz megítélni ,hogy az életünkben hol kell megállni ,és azt mondani ,hogy ezt már nem fogadom be ,mert nem én lennék ,bármit is várnak el tőlem.Az újra jó ha nyitottak vagyunk ,és más embereke is azért vannak ,hogy fejlődjünk mellettük...de van az a pont ahol már nem adhatunk magunkból többet ,hiszen azok már nem mi lennénk.Hiába mondja édesanyám nekem ,hogy más milyen legyek ,,,azt hiszem valójába teljesen sosem fogok tudni megváltozni ,én ilyen vagyok.Míg ő főzött takarított mindig is inkább álmodoztam.Egy művész lelke született meg bennem az évek során.Művész .?..Talán még csak halvány és apró kis csíra ,csak egy kezdemény .vagyok ,de akkor is világos ,hogy én más vagyok. Anyám sosem tette szóvá ,hogy zavarná ,hogy ilyen vagyok ..de némán is tudom ,hogy kissé zavarja és nem érti.Jobb lenne ha szeretnék sürgölődni a konyhában ,és jobb lenne ha szorgosan segítenék neki ...a takarításban .A lelkem mélyén tudom ,hogy nem feltéten vágyott egy művészkedő lusta gyermekre akit minden érdekel csak a külvilág nem túlzottan.Az átlagos dolgok ..a hétköznapi dolgok.sosem vonzottak.Tudom ha nem zavarná ,akkor sosem várta volna el hogy más legyek ,de megbocsájtottam neki..és mindenkinek. megbocsájtom .Rájöttem ,hogy nem, várhatjuk el a világtól ,hogy elfogadjon minket teljesen.Csak is mi fogadhatjuk el önmagunkat olyannak amilyenek vagyunk.Ehhez nagy erő és nagy öntudat kell,de bárki képes rá! Az erő mindig is ott volt,hogy önmagad légy ,,a kérdés ,hogy hiszel e még benne ...

A csalódásokról..

Rengeteget mondok magamnak egy bizonyos dolgot ..''Félek''
Sőt ,nem is félek ,inkább rettegek a csalódástól,a kudarctól.Menekülök előle,Igazából semmibe sem merek sokszor bele kezdeni e miatt ,az elnyomhatatlan félelmem miatt.Folyton csak megállok ,és mentegetőzöm .Lehet csak túl sokat gondolkozom ,de valósabb magyarázat talán az,hogy ősi és beteges félelmem van a kudarctól.Attól tartok ,hogy szégyenkezni fogok ,vagy hogy rosszul csinálok majd valamit ,és ha bele is kezdek valamibe akkor majd kudarcba fullad.El sem kezdtem ,de már attól félek ,hogy sikertelen leszek.Sokat kellett gondolkozzak mire rájöttem mi a megoldás erre a fajta rosszul rögzült viselkedésemre.A kudarctól nem kell félni!Elég egyszerű ,de valóban így van.A csalódás az élet szerves ,és elhagyhatatlan része .Ez valami olyasmi amit vagy megtanulunk elfogadni az élet részeként,vagy örökké rettegésben fogunk élni.Csalódni ,sikertelennek lenni ,szenvedni elkerülhetetlen dolog.,mert az az érme,az élet érméje tényleg két oldalú.Létezik egy negatív oldal ,és egy pozitív,egy napos ,és egy sötét.Meg kellet tanulnom reálisabbnak lenni .Lehetséges,hogy létezik egy hely ,a Mennyország az angyalokkal ahol minden üde és boldog ,de a föld nem ez a hely.,viszont nem hinném ,hogy emiatt rossz lenne.A föld valóságos ,és igen itt lenni olykor kegyetlen és küzdelmes játék ,de érzed,hogy élsz ,és ez izgalmas.Sikertelennek lenni is izgalmas ,mert nem tudod mi lesz ezután ,mert mindig történik veled valami ,és ha elestél ,de nem haltál meg akkor bizony fel is tudsz állni.,és  pontosan ezért érdemes élni ebben a világban.!Élsz és létezel...akármit is hozzon a sorosod...

...és itt egy másik kis szösszenetem amit még úgy gondolok kapcsolódhat ehhez a témához ,legyen ez  a mai nap gondolata tőlem ..nektek :)

Igazából semmi olyan dolog nincs az életben amitől félnünk kéne ,vagy ami miatt izgulnunk kellene.Megtehetjük ,hogy megnehezítünk mindent ,de ebben az esetben csak szembe megyünk az élet természetes áramlásával .Bármi megtörténhet...Megtörténhetnek jó dolgok ,és rosszak,létre jöhetnek örök szerelmek és véget érhetnek kapcsolatok.Bármi sikerülhet ,és bármi elveszhet ,de ettől még a sorsunk halad tovább ,és nekünk csak a bizalmunk marad benne.A sorsot barátként kell kezelnünk .A sorsot esélyként ,segítőként kell értékeljük .A sorsban bíznunk kell,és nem harcolni ellene.Ha ezt megértjük akkor sokkal kevesebbet fogunk szenvedni.Megkíméljük magunkat a felesleges fájdalmaktól ,és talán megtaláljuk egy boldogabb élet gyógyírját is .!

" Ne vedd túl komolyan ! "

Olyan sokszor mondják nekem,hogy ne vegyem túl komolyan a dolgokat." Legyél laza,csak nyugodtan,élvezd az életet,mert a pillanat elszáll"-ilyesmiket kapok nap mint nap. Néha úgy érzem ,valamit elrontottak bennem.Hiba csúszott a rendszerbe ,vagy lehet ,hogy alapból rosszul vagyok összerakva .Egyszerűen képtelen vagyok komolytalan lenni a szerelemben.Látom ahogy mások tengenek-lengenek , ahogy ők mondják "lazulnak" ,én pedig borzasztó feszültnek tűnök mellettük ,mert egyszerűen én másban hiszek .A nagy szerelemben...

Az igaziban ,és képtelen vagyok valahogy beérni kevesebbel.Olyan sokszor elmondták pedig ,hogy itt rontom el .Erre fog rámenni az összes kapcsolatod ,és így tovább,de mi van ha én ezt nem hiszem és nem is akarom elhinni? Miért kellene hinnem bárkinek is ?Miért is mondják meg  nekünk folyton miben lehet hinni és miben nem ?Frusztráló ez ,hiszen végtére is én tudom mit akarok ,és ez az én életem.Felbosszant valahogy az a tény,hogy manapság mindig a tömeg gondolatok érvényesülnek.Nagyon kevés mostanában a boldog (és boldog alatt igazán boldogot értek) kapcsolat ,házasság.Alig hallunk olyan igazi sírig tartó örök szerelemről , ahol még annyi év után sem hal meg a szenvedély ,a szerelem ,és van valami elementális  erő ami a két ember lelkét összeforrasztja.Hol vannak ezek a szerelmek a mai világból?Meghaltak...,és sekélyes kapcsolatokban tengetjük a mindennapjainkat.,hazugságokban,boldogtalanul.Ha valaki elkezd beszélni a nagy szerelemről ,strucc módra sokan a homokba dugják a fejüket.,mintha csak nem is létezhetne .Amit nem látok az nem fáj,ezen az alapon gondolkoznak.Kinevetnek,és őrült álmodozónak nevezik azt  aki hisz még a mesében ,a nagy szerelemben.Azt mondják,hogy ez nem történhet meg .Védekeznek -" Ha meg is történik biztosan nem velem ,csak nagyon keveseknek adatik meg ,ehhez szerencse kell" és ezzel le van zárva az ügy.Mi van akkor ha nem szerencse kell hozzá hanem ...HIT ?!Azt hiszem ebbe bele sem gondolnak ,mert ebből van a legkevesebb az embereknek.Bárkivel megtörténhet ,azt gondolom.,és valóban mindössze a hit hiányzik sokakból.Amire nem vágysz ,amiben nem hiszel azt nem is kapod meg ,Hiszen kérted ?Vágytál rá ,?Hittél benne hogy megvalósulhat ?Nem..és ha nem akkor az univerzum,Isten ,a sors vagy bárminek mondhatod nem fogja tudni hogy te valóban ezt akarod tehát ,kapsz valami mást ,valami kevesebbet ,mert sosem vágytál többre.A gond talán itt kezdődik,hogy nem is vágyunk rá ,hinni pedig végképpen nem hiszünk.Beérjük kevesebbel.Ez az igazság.Sokáig úgy gondoltam,hogy tényleg velem van a baj ,és bennem van  a hiba.Túl komolyan veszem ,mert ugye ezt mondták ,megmondták nekem.Én viszont úgy döntöttem megrázom magam ,és nem hiszek ezekben .Azért ,mert mások félnek szembesülni az igazsággal nekem még nem kell.Félnek egyedül lenni ,félnek várni ,nem tudnak várni az igazira.Nincs elég idejük ,az élet rohan ,és ezekkel a kifogásokkal etetik magukat.Az emberek tele vannak kifogásokkal.Tulajdonképpen csak is kifogásaik vannak.Nem szeretem ezt!Sőt ,utálom !Néha meggyőzik azokat is erről akik eredetileg hisznek a nagy szerelemben .Hipnotizálják a másikat a hitetlenségükkel és mindezt miért ? Mindössze azért,mert ők többen vannak.,mert több a rossz kapcsolat ,rossz házasság ,és ezért abban is kell hinni nem igaz?Természetesen normális is ez ,és ez így helyes...Sajnos sosem tudtam egyetérteni ezzel  ,és ha ez arra vall ,hogy túl komolyan veszek mindent ,nos akkor vállalom ,hogy túl komoly vagyok.Talán csak az a baj,hogy nem érem be néhány kósza  és érzéki éjszakával,vagy nem elég egy hosszú de unalmas kapcsolat .A legtöbb szerelem még ha az elején szép is  egy idő után megfakul...Eltelik 1 év ,aztán kettő ,és így tovább és a hosszú évek után szépen lassan a kapcsolat alább hagy és...finoman szólva ..meghal..és akkor az szerelem?Vannak jó házasságok ,,szép kapcsolatok amik egy életen át tartanak ..50 év vagy 40 stb..de még is hiányzik .valami és a dolgok  megváltoznak.A két ember szerelme ,szeretetté válik ,és tiszteletté.Nem mondom,hogy egy ilyet találni rossz dolog,,csak azt mondom,hogy talán létezhet ettől valami több,és tényleg a legjobb eset még ez a kihülő szerelem amit találhatunk.Egy lelki társ...ezt mondják az ilyenre..de nem a másik felünk.egy lelki társ akivel szeretetben és tiszteletben leélünk egy életet ,de a lelke mélyén mindenki többre vágyik ettől...A többi kapcsolatról meg már ne is beszéljünk..az érdek házasságok vagy a pár év után elmúló eszeveszett kémiáról ... a tiszavirág életű szerelmekről..Ezek váltják egymást az életünkben .,meg aztán ott a sok hazug kapcsolat ,alkalmazkodás,kompromisszumok hada ,és őszinték semmiképpen nem lehetünk ..és még ha szeretünk is valakit tiszta szívből kicsit meghalunk ezek miatt.Az idegenség miatt...amit nem tudunk elnyomni ha rossz helyen vagyunk ,és nem az mellett akit isten is nekünk teremtett .Bárhogyan is legyen ,és bármi is legyen én még hiszek a mesékben.Nem számít hányan támadnak meg emiatt ,hiszen mindenkinek csak ez van a hite...,a hite a nagy és igaz szerelemben ...

Az álmokról...

Teli vagyunk reményekkel,álmokkal.Ábrándozunk,vágyakozunk valami után ,és közben megtanulunk hinni a lehetetlenben ,hinni a nagy ugrásban ,a repülésben Néha azon tűnődöm ,hogy miért olyan nehéz elengedni a múltat?Az a fajta ember vagyok aki nem tud mit kezdeni a változással. Naív maradtam mint egy kis gyerek. Naív,és túl álmodozó.Nem tudom felfogni azt a szót ,hogy vége  vagy búcsú. Nehéz elfogadni ,hogy gyakran az ember csak valamiféle tehetetlen játékszere a sorsnak,Valami másodlagos...Tépnek a  viharok ,ér a sok pofon ,és egyik álmod a másik után omlik össze .Az álom szerelem,az álom karrier ,és minden amiben hittél ,és csak sodródsz .Tehetetlenül és kényszerűen sodródsz  valami új felé ,és már más szelek fújnak.Te pedig ott ragadtál magyarázatok nélkül..Ott állsz az összetört világod felett ,és a lelked egy  kis álmodozó gyermek felnőtt testben.Azt hiszem megragadtam. Képtelen vagyok felnőni.Nem tudok felnőtté válni,pedig azt hiszem ,hogy már ez is a múltam része,amit lassan ,de biztosan kell elhagynom.A világ pedig oda kint van ,és már új álmaim vannak.Valamit viszont még mindig nem értek.Hová jutunk,és miért törnek el egyes álmaink? A sors tényleg kegyetlen olykor. Emlékszel még mit akartál?Emlékszel mennyi évig,hány hosszú évig ápoltad a szép kis meséidet magadban ?Gondoztad mint a jó kertész a virágait,és hagytad,vártad ,hogy növekedjenek. ,és aztán mi történt ? Te felnőttél ...Nagy álmokat csak a gyerekek szőnek. Talán a gyerekek képesek valamire amire én már nem.A legnagyobb álmaimat inkább feladtam .Énekesnő akartam lenni gyerekkoromban ,de olyan lehetetlennek tűnt .Mesebeli volt ,a világ pedig hazug.Rájöttem,hogy vannak álmok amiket idővel kinövünk...Az első szerelem ..a nagy szerelem .A lehetetlen plátói érzések.Odáig voltam érte .A hangjáért ,mindenért .Az egész lénye vonzott,szinte beteges szenvedély volt.8 évembe telett .Várakoztam ,és csak várakoztam ,és bumm az élet itt sem volt kegyes.A fiú megváltozott ,és én hazugságban éltem 8 hosszú évig.Szerettem,álmodoztam,hittem. tiszta szívvel.és a soros legyőzött.Megmutatta,hogy bizony ő erősebb ,és én pedig milyen apró ,és túl gyermeki vagyok.Nehéz bízni így mikor minden régi álmod a romokban fekszik.Megtanultál hinni ,és aztán most újra tanulnod kell.Olyan mint egy ördögi kör ami magával ránt. Az életben valóban csak a változás bizonyos .Hol kötünk ki csak Isten tudja.Én is megváltoztam.,már inkább újabban az írás érdekel.Sosem tudni ,hogy adott pillanatban miért kell tennünk valamit.,és most csak ez van.Én és a sorok ,betűk ,szavak ,a gondolataim.Egy új izgalmas út.Egy új én.,és talán minden régi álmom csak ide vezetett el ,egyenesen egy új álomhoz ami az én igazi álmom ,de nem is sejtettem.Néha megesik ,hogy a valódi álmaink csak halkan alszanak bennünk.Olyanok mint  a megérzések.Lágyan ,és csöndesen szólnak hozzánk.Az ami hangos az hamis.Amire túlságosan vágyunk az elhamvad.,az elpusztul saját terhe alatt.El ég ,mert olyan erősen izzik bennünk.Megtanultam meghallani a némát ,a halkat ,és elnyomni a zajokat ,a lelkem kiáltását.Tudom,hogy nem valódi.,mert túlságosan hangos.Érdekes törvényszerűség ,de igaz.,és most itt vagyok egy új álommal a kezemben .Boldogtalan vagyok? Talán csak értetlen...Mindössze búcsút intek a múltnak ,és hagyom meghalni aminek meg kell halnia.Ennyi az egész még vannak álmaim,és amíg álmok vannak addig élet is van,!Amíg van miben hinnünk addig tovább kell menünk ,és még hiszek!Hiszek az új életben!Hiszek az új és jobb önmagamban!Hiszek az új álmokban,és ki tudja merre hajózom tovább...

Én az angyal lány ;) egy kis bemutatkozás .

Sziasztok!

Először is szeretném egy kis bemutatkozással kezdeni.19 éves  Kecskeméti lány vagyok .A korom alapján fiatal ,de lélekben talán kicsit idősebb vagyok ettől a kortól :P és ez az egyik legfontosabb dolog amit velem kapcsolatban tudni kell.Különc ,lázadó ,és szabad személyiségnek mondanám magam .Nem rég döntöttem el ,hogy bele fogok kezdeni ebbe a blog dologba,mert roppantul szeretek írni és tele vagyok írásokkal amit  a későbbiekben megszeretnék itt veletek osztani a blogon.Hogy miért is lett a nevem angyal lány ?Nos aki hisz  a természetfelettiben ..a spiritualitásban ...az nézzen be hozzám gyakorta ,,ha szeretné ,mert én e téren is mindenképpen szeretnék írni nektek.Az angyal lány nevet azért találtam ki magamnak ,mert misztikus vonzódásom van ezekhez a csodálatos  lényekhez. ,és a mindennapjaimban is mindig ott szereplenek :) Tehát innen jött a név ,és erről még hallani fogtok sokat a blogon ha minden jól megy :) Sokféle dolog érdekel .Kissé ,sőt inkább nagyon filozófikus alkat vagyok...Elgondolkozom az élet legapróbb dolgain és ...Töprengek akár egy vízcseppen,is ahogy szépen lepereg ...a kezemen .,.és tulajdonképpen bármin.Akármiben képes vagyok gyönyörködni ,és bármin képes vagyok gondolkozóba esni ,mert én már csak ilyen vagyok :) Az íráson kívül imádok énekelni ,,ha úgy adódik talán még éneklős videókat is megosztok veletek :D Nos igen elég sokszínű egyéniség vagyok.Tőlem sok elmélkedésre számíthattok a szerelemről.Azt hiszem ez lesz az egyik fő dolog :D de e mellet még sok mást is tervezek.Egyenlőre ennyi rólam ,és csak remélem ,hogy ennyi is elég lesz .A továbbiakban úgy is megismerhettek :P Üdvözlettel az Angyal lány :P